Hajdina

Hajdina: pohánka, tatárka, tatárbúza rendkívül sok értékes anyagot tartalmaz. Ennek köszönhető, hogy egyre nagyobb szerepet kap táplálkozásunkban mag vagy liszt formában.

A hajdina származása, jellemzői

Származása

Ez a gabonapótló növény Kínából származik. Innen került Európába a mongolok (tatárok) és törökök közvetítésével. Erre utalnak a magyar tatárbúza, tatárka elnevezések is. A burgonya elterjedésével termelése visszaszorult, de manapság újra szerepet kapott az egészséges táplálkozásban.

Jellemzői

• Íze és illata dióra emlékeztető.
• Tápanyag tartalma: 56-77% szénhidrát (keményítő), 17-20 % rost.
• Olyan esszenciális aminósavak vannak benne, amelyeket az emberi szervezet nem tud előállítani.
• Tartalmazza a B vitamincsoport majdnem minden tagját, E, C és P  vitamint is tartalmaz.
• Ásványi anyag tartalma gazdag (vas, kálium, kalcium, magnézium, foszfor, cink).
• Telítetlen zsírsavakat tartalmaz.
• Glutént nem tartalmaz, ezért a gluténmentes táplálkozás fontos alkotója.
  

  Hajdina magok

Egészségi hatásai

Jó hatással van

• a koleszterin szintre
• a vérnyomásra
• a cukorbetegségre.

Források: wikipedia, HVG, eletfaelelem.hu

A hajdina felhasználása

A belőle készült termékek

• hántolatlan és hántolt mag, akár konyhakészen (leves, köret, kása, saláta készítésékez – zöldségekkel) – a hántolatlan mag héját el kell távolítani
  

  Hántolt konyhakész hajdina tasakok

  

  Hántolt konyhakész hajdina

• dara
• liszt (lepény, palacsinta, kenyér, krémlevesek, fasírt – esetenként liszttel keverve) – olaj tartalma miatt viszonylag hamar megromlik
• csíra frissen és szárítva (saláta, köret, levesbetét)
• levele szárítva: gyógytea.

A belőlük készíthető ételek

Csak néhány példa:

• krémleves
• sárgarépás hajdinakása
• palacsinta
• köret.